Előzmény: az Értelmiségi Klub (ÉK)

Az Értelmiségi Klub 1987. november 22-én alakult meg, mint olyan alulról szerveződő összejövetel, ahol szinte minden fiatal értelmiségi foglalkozás reprezentálta magát.

Az ÉK, mint „Nyilvánosság Klub” (1988-1989 eleje)

Az Értelmiségi Klub 1988. február 18-án kezdte meg tevékenységét azzal a célkitűzéssel, hogy az értelmiségi rétegeket közelítse egymáshoz, közösséget teremtsen és bevonja őket a közéletbe. Ehhez viszont elengedhetetlen volt – a szocializmus rendszerében – a nyilvánosság megteremtése is. Olyan témákkal kellett foglalkozni, amelyek vagy „tiltottak”, vagy elhallgatottak voltak akkoriban. Így például a nemzettudat zavaraival, Trianonnal, a kommunizmus törvénytelenségeivel, 1956-tal, az ófalui atomtemetővel, a társadalmunk devianciáival, a szegénységgel, a bűnözéssel, stb… S olyan meghívottakkal, mint pl. Csurka István, Farkas Vladimir (egykori ÁVH-s), Hegedűs András, Király Béla, stb… Nem csak előadások hangzottak el, hanem a Klub vitafórumokká alakult, amik kiegészültek illegális filmbemutatókkal, a Jurta Színház bemutatóival is.
Az akkori hatalom reagálása az elhallgattatás volt, majd „megfigyelők” küldése, ami csak a Klub népszerűségét növelte. Sajtó helyett a fórumokról vagy a templomokban szereztek tudomást a polgárok, avagy a Szabad Európa rádió értesített róluk.
Ezek a rendezvények 1988-tól már nemcsak a nyilvánosság kiszélesítéséről szóltak, hanem egyre gyakrabban politikai pamfletté váltak a hatalom ellen. Habsburg Ottó és Mark Palmer (amerikai nagykövet) látogatásai már előrevetítették a demokratikus fordulat megteremtésének igényét is.

„Nyilvánosság Klubból” ellenzéki mozgalom

1989 február 16-án 150 fővel hivatalosan is megalakult az Értelmiségi Klub, s túllépve egy „demokratikus fórum” megteremtésén, megjelent a demokratikus átalakulásban leendő szerepvállalásának igénye is. Ennek egyértelmű jele volt a kicsírázó ellenzéki pártok megalakulásának elősegítése, így a Szabad Demokrata Szövetségnek és a Független Kisgazdapártnak is. A többpártrendszer kialakulásának segítése, valamint 1956, mint „forradalom” interpretálása adminisztratív intézkedésekhez vezetett, melyek nyomán a Klubot kitiltották székhelyéről.
1989 januárjától a szervezet új otthona a Vasutas Művelődési Ház lett (a mai napig). Ez év elejétől itt kaptak nyilvánosságot a megalakuló új pártok (pl. az MSZDP, a KDNP, a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ, az MSZMP Reformköre, stb…). Az ÉK az ellenzéki szervezetek találkahelyévé, gyűjtőhelyévé vált, sőt „alternatív Ellenzéki- és Nemzeti Kerekasztallá” változott. Innentől kezdve két évtizeden keresztül kötelező hagyománnyá vált, hogy a hatalom képviselői (akkoriban például Aczél György, vagy Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) tárgyaljon és vitázzon az ellenzék – leendő – politikusaival. (Ez utóbbiak helyi szinten a Klubban készülhettek fel leendő közéleti szerepükre, s szocializálódhattak rá.) Mindez különösen a parlamenti- és önkormányzati választásokra volt igaz, ahol az induló szervezetek és jelöltek a Klubban mutatkoztak be és vitáztak egymással és a közönséggel (az utóbbi évekig…).

A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület

A rendszerváltozás szélesre tárta a nyilvánosságot és a Klubnak közéleti szerepe mellé új tevékenységi formákat kellett keresni. A szervezet fennállása óta nemcsak politikával, közélettel foglalkozott, hanem – „nevének” megfelelően kultúrával és tudománnyal is.

1991 októberében alakult meg a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület. Az Egyesület funkcióját és szervezeti felépítését tekintve sokrétűbbé vált. Funkcióváltásának egyik ékes bizonyítéka konferenciák szervezése volt. Ezek közül a legjelentősebbek a következők: „1956, az emberi méltóság forradalma” (1989-ben!), „Az antiszemitizmus”, „A környezeti ártalmak és a környezetvédelem kérdései Magyarországon”, „A helyi civil társadalom”, „Korrupció Magyarországon”, „Az európai- és magyar társadalom”, „A rendszerváltás nyertesei és vesztesei”, „A demokrácia deficitje…”, „Politika és korrupció”, „Rendszerváltozás Pécsett, 1989-1990”, „Választások Magyarországon, 2014”. Ezek jórészt közös szervezésben folytak a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjával és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal, valamint egyéb pályázatok bevonásával.
A könyvkiadás is a bővülést igazolta. A konferenciák közül több is megjelentetésre került tanulmánykötetek formájában, de kiadásra kerültek alternatív tankönyvek, segédkönyvek, hangdokumentumok a 20. századból, memoárok, irodalmi alkotások, antológiák, stb.
Az Egyesület fantasztikus archív anyaggal rendelkezik. 1988-tól napjainkig több száz rendezvénye volt, melyek többségét rögzítették.
2000-től 2006-ig helyi televíziót is működtetett, „ÉK-TV” néven, melynek legfontosabb funkciója az „értékközvetítés” volt (színházi közvetítésekkel, koncertekkel, kiállításokkal, régi filmekkel, stb.).
Az Egyesület karitatív tevékenységet is folytatott: a határokon túl élő magyar közösségek számára könyvgyűjtésekkel és könyvadományokkal, valamint a hátrányos helyzetű kisebbségek támogatásával.
A funkciók bővülése mellett szervezetileg is bővülés kezdődött. Létrejött az egyetemi tagozata, a Fiatal Értelmiségi Klub (FÉK). Amíg élt az egyetemi felvételi rendszer, addig jeles egyetemi szervezete volt a Tehetségért Mozgalom (korábbi nevén Felvételi Előkészítő Bizottság – FEB). Regionális tagozatokkal is rendelkezik, mint a Szigetvári Értelmiségi Klub („Sziget”), a Szekszárdi Értelmiségi Klub. Legfontosabb partnerszervezetei: a Komlói Honismeretei és Városvédő Egyesület, külföldről pedig a németországi Trieri Német-Magyar Baráti Társaság, és a horvátországi Petar Smajics Képzőművész Egyesület.
A Petar Smajics Képzőművész Egyesület hatására 2006-tól egy újabb funkció jelent meg az Egyesületnél. Telephelyükön minden év júniusának végén nemzetközi képzőművész alkotótáborra kerül sor magyarországi és a környező országokból érkező szobrászok, festők részvételével. Mindezen alkotások megtalálhatók Aranyosgadányban: a Horváth-Kertben kb. 100 szobor található, a Kisgalériában pedig a festmények láthatók.
Mindamellett persze – mint baráti közösségeket teremtő – vidám összejövetelekre is sor kerül: január végén „Dezső disznóvágása”, később majális, névnapi mulatságok, lecsófőző verseny, közéleti táborok, szabadegyetemek, szüret, stb…